SMART Lakhatás : beszámoló egy kapacitásfejlesztő workshopról

2026. január 22-én került megrendezésre „Az ukrán menekültek lakhatási helyzete” workshop Budapesten, a Párbeszéd Házában. A rendezvényt a Jezsuita Menekültszolgálat szervezte az Evangélikus Diakónia és a Szociometrum együttműködésével, amelyen több mint 50 vendég vett részt. A résztvevők között ukrán menekültek, valamint különböző szervezetek és intézmények képviselői voltak jelen, mint például az UNHCR, a Magyar Katolikus Karitász, a Terre des Hommes, a Magyar Vöröskereszt és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-TK).
A szívélyes köszöntőt és a SMART EU projekt rövid bemutatását követően a Szociometrum kutatói, Zatykó Judit és Schumann Róbert ismertették kutatásuk eredményeit, amely az ukrán menekültek lakhatási körülményeire összpontosított.
Az előadást követően panelbeszélgetésre került sor, amelyen számos szakember vett részt, köztük Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) szociális munkása, Kiss Tamás, lakástulajdonos és főbérlő, Lehoczky Gyöngyi, hitelezési szakértő, valamint Kemecsey Judit, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) koordinátora. A panelbeszélgetés a szakemberek lakáspiaci tapasztalataira összpontosított, majd ezt követte egy rövidebb panelbeszélgetés ukrán menekültekkel, amelyet Natalia Kvasha moderált.
A rövid ebédszünet követően az esemény a délutáni programmal folytatódott. A résztvevőket kisebb csoportokra osztották, és az alábbi kérdések alapján kellett elemezniük egy-egy esettanulmányt: Mi a fő probléma ebben az esetben? Mi okozhatja ezt a problémát? Hogyan lehetne ezen a problémán változtatni, és kinek a feladata lenne ez? Az esettanulmányok számos tipikus helyzetet mutattak be, többek között egy kisgyermekes anya, egy Ukrajnában élő apa, egy hagyományos roma család, valamint egy magyar–ukrán kettős állampolgárságú család esetét. Az elemzés után minden csoportnak be kellett mutatnia eredményeit és ajánlásait, amelyeket ezután a Szociometrum részletesen is kifejtett.
A Szociometrum kutatásában azonosított legfontosabb problémák a következők voltak:
– a megfizethetőségi válság;
– strukturális lakáspiaci hiány;
– projektalapú, bizonytalan finanszírozás;
– komplex integrációs akadályok, például a nyelvtudás hiánya, illetve a család mérete és összetétele; valamint
– a helyi lakosság részéről tapasztalható széleskörű bizalmatlanság, amelyről több menekült – különösen a kisgyermekes családok és a roma származásúak – is beszámolt.
A workshopon elhangzottak megerősítették a kutatás eredményeit, a résztvevők pedig külön kiemelték a megfizethetőség fontosságát és a megfelelő lakhatási lehetőségek hiányát.
Az ajánlások hangsúlyozták egy egységesített és megbízható, nem projektalapú támogatási rendszer létrehozásának szükségességét, egy államilag támogatott bérbeadó ügynökség elindításának és bővítésének elengedhetetlenségét, valamint a holisztikus megközelítést alkalmazó szervezetek által nyújtott átfogó szolgáltatások biztosítását. Ezeknek a szolgáltatásoknak tartalmazniuk kell a szociális munkát, az intenzív nyelvtanfolyamokat és a munkaerő-piaci integráció támogatását. Az ajánlások végül kiemelték a civil szervezetek, az önkormányzatok és az állami szervek közötti koordináció és együttműködés javításának fontosságát.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.