Az adatgyűjtésen túl: tereptapasztalatok a SMART UA projekt magyarországi kutatásából

A SMART UA projekt magyarországi első kutatási szakasza az ukrajnai menekültek lakhatási és foglalkoztatási támogatásának feltérképezését célozta. Emellett olyan terepi tapasztalatokat is hozott, amelyek nemcsak a projekt jövőbeli szakaszai számára szolgálnak tanulságokkal, hanem általános kutatásmódszertani tanulságokkal is jártak. Ez az írás nem a kutatási eredményekről, hanem a kutatási folyamat „járulékos” hozadékairól, a kutatás emberi és szervezeti oldaláról szól.

Új szervezetek, új kapcsolatok – bővülő látókör

A terepmunka során több olyan szervezettel kerültünk kapcsolatba, akikről korábban nem volt tudomásunk, vagy akiket ugyan ismertünk, de korábban elzárkóztak az együttműködéstől. Ennek egyik kulcsa a SMART UA magyarországi partnereinek – az Evangélikus Diakóniának és a Jezsuita Menekültszolgálatnak – meglévő kapcsolati hálója volt. Ők közvetlen eléréssel, személyes ismertségen keresztül olyan szervezeteket is meg tudtak szólítani, akik számunkra elérhetetlenek voltak. Közvetítő szerepükkel aktívan hozzájárultak, hogy a kutatás releváns és a valóságot jobban tükröző képet adjon a hazai ukrajnai menekülttámogatási rendszerről.

Személyes kapcsolatok mint kulcstényezők

Bár a feltérképező kutatás elsődleges eszköze az online kérdőíves adatfelvétel (CAWI) volt, gyorsan világossá vált, hogy ez önmagában nem elegendő. Az alacsony válaszadási hajlandóság mögött több ok is meghúzódott, például a nyári időszakban zajló terepmunka, illetve a megcélzott csoport, a civil szervezetek túlterheltsége. Általános tapasztalattá vált, hogy a válaszadási hajlandóságot nagyban befolyásolta, hogy az adott szervezethez volt-e személyes kapcsolatunk. Így az eredményesség szempontjából döntőnek bizonyultak a telefonos és személyes megkeresések, mind a saját, mind a projektpartnerek kapcsolati hálója vonatkozásában. A személyes kapcsolatfelvétel továbbá járulékos hozadékkal (pl. plusz információk, kontaktok) is járt.

Kutatás mint kapcsolatépítés – és a közvetítő személyek szerepe

További tanulság volt, hogy külön figyelmet igényelnek azok a szervezetek – különösen az ukrán közösségi csoportok és önkormányzatok –, amelyek nagyfokú bizalmatlanságot mutattak. A rendelkezésre álló rövid idő alatt nem sikerült ezeknek a szervezeteknek a kutatásba való bevonása. Ugyanakkor a próbálkozások rámutattak, hogy e szervezetek kutatástól való elzárkózását a megfelelő „összekötő” személyek beazonosítása oldhatja. A közösségen belül hitelesnek számító személyekkel való kapcsolatépítés a kutatás további szakaszaiban is kulcsfontosságú lehet – ami egyben általános módszertani tanulság is minden olyan kutatásban, ahol zárt, bizalmatlan vagy politikailag érzékeny közegben kell adatot gyűjteni.

Pillanatkép, ami a változást is láttatja

A terepmunka során létrejött „pillanat-térkép” nem csupán a kutatás idején fennálló állapotot rögzítette, hanem – a személyes kapcsolatfelvételeknek köszönhetően – rámutatott a szolgáltatási térkép folyamatos átalakulására is. A kutatás során szerzett információk nyomán láthatóvá vált, hogyan tűnnek el kisebb szereplők, miként lépnek be új, nagyobb szervezetek, és hogyan alakulnak át a feladat- és felelősségi körök. Ezáltal a SMART UA kutatás nem csupán egy adott időpont képe, hanem egy mozgásban lévő rendszer lenyomata.

A SMART UA projekt feltérképezési kutatási fázisa azzal a tapasztalattal is járt számunkra, hogy a rugalmasság, a személyes jelenlét, valamint a kapcsolat- és bizalomépítés érdekében tett lépések legalább annyira fontosak, mint egy jól megtervezett kérdőív.